Milyenek a magyar bűvészek?

A bűvészet, a mágia a barlangrajzok révén jóformán egyidős az emberiséggel. A magyar bűvészet történetének kezdetét nehéz pontosan meghatározni. Annyi bizonyos, hogy az első magyar nyelv megjelent bűvészkönyvet 1803-as keltezésű: Tomantsek János A kis tátos című munkája számít szakmai alapműnek.

Négy évvel később jelent meg Johann Michael Wagner: Neustes Zauberkabinet (Új varázsszínház) című kötete Pesten, ahol később bővített kiadásban is forgalmazták. Ezt csak azok értették, akik németül tudtak. Czövek István ügyvéd A mágyiás ezermester című könyve 1816-ban jelent meg. Ebben különböző háztartási praktikák, receptek, fejtörők szerepeltek, és a szerző bűvésztrükköket is leírt.

A neves magyar bűvész, Rodolfo a Bűvészettörténet című sorozatának első adásában a következőt jelentette ki: „Az állatszelidítés még évszázadokon át a varázslók, bűvészek hatáskörébe tartozott. Erről tanúskodik az első magyar nyelvű bűvészkönyv, Czövek István 1816-ban megjelent bűvészkönyve”. Vagyis a mágusóriás nem tudott Tomantsek János munkájáról akkor még. Aztán az 1974 májusában kiadott Film Színház Muzsikában olvasható cikkben megdőlt az egy évvel korábbi állítása: „Magyarországon biztosan, de talán világviszonylatban sincs párja Rodolfo mester bűvészkönyvgyűjteményének: több mint nyolcszáz kötet sorakozik egymás mellett a könyvespolcon. A legrégibb bűvészkönyv kiadási dátuma 1816, címe: Mágiás ezermester. Rodolfo szerint legfeljebb ha két-három példány lelhető fel belőle, úgyhogy igazán könyvritkaságnak számít. Most, háromezerötszáz példányban, minikönyv formában adja ki a Táncsics Könyvkiadó, hogy legalább a szakmai érdeklődők számára hozzáférhető legyen. De Rodolfónak van egy feltehetően még régibb, magyar nyelvű bűvészkönyve. Azért feltehetően, mert fedőlapja nincs, csupán régies, szálkás betűkkel, lúdtollal írta be hajdani tulajdonosa: Tomantsek János, Kalocsa, 1803”.

A jelek szerint az első magyar nyelvű bűvészkönyv alfája és ómegája Rodolfo, aki 1979 decemberében a Képes Újságnak ezt nyilatkozta: „Nekem száz, bűvészettörténettel kapcsolatos könyvem van. Ilyen gyűjteménye senkinek sincs Magyarországon! A legrégibb magyar bűvészkönyv, 1803-as kiadású is a birtokomban van”.

Rodolfo a Cirkuszlexikon című televíziós sorozatban kijelentette: „Nagyon érdekes módon sokáig úgy tudtuk, hogy ez a legrégebbi magyar bűvészkönyv, a Mágyiás ezermester Pesten lett kiadva 1816-ban, de van egy másik nagyon régi magyar könyvem, ami még ennél régebbi. 1803 – már vigyázni kell, mert papír töredezik – A kis tátos, Tomantsek János könyve, Kalocsán lett kiadva”.

A magyar bűvészek sorában a 20. század elején Corodini, vagyis Göndör Miklós volt a legismertebb, a tiszteletére rendezik meg a róla elnevezett Corodini-bűvészversenyt. Rodolfo rengeteget tett a bűvészet népszerűsítéséért, méltán lehet őt tartani az előző évszázad egyik legnagyobb magyar mágusának.

Hosszasan lehetne sorolni az elmúlt évek magyar bűvészeit. Közülük is kiemelkedik Hajnóczy Soma, aki a Phone Act műsorszámával színpadi általános bűvészet kategóriában lett világbajnoki címet. A 2015-ös, a 26. világbajnokságra a Fédération Internationale des Sociétés Magiques őt kérte fel a FISM egyik zsűritagjának.